Gedün Gyacó

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Gedün Gyaco (1475-1543) Tíz hónappal Gedün Drub (az első dalai láma) halála után keltek szárnyra a hírek egy csodás jelek kíséretében született gyermekről. Szülei nemesi családból származó írástudó emberek voltak, apja a nyingmapa rend befolyásos tagja volt. Több jel mutatott arra, hogy a gyermek újjászületés lehet, ezért három éves kora után a Tasilhümpo kolostorba vitték, ahol a tudós lámák megállapították, hogy ő Gedün Drub újjászületése. Csak 11 éves korában költözött a kolostorba, ekkor kezdődött meg hosszas tanítása. Lámatanonccá fogadták és megkapta szerzetesi nevét (Gedün Gyacó). Tizenhat éves korában költözött át a Drepung kolostorba, itt kezdett foglalkozni Congkapa és Milarepa munkáival. A gelong fokozat megszerzése után visszavonult, hosszú zarándoklata során számos kolostort látogatott meg. A Jarlung kolostorban írta híres minkáját Mandzsusrí-ról. A Radeng kolsotorban tett látogatása idején egy látomása útmutatását követve határozta el, hogy kolostort alapít. A Lhászátólk 150 kilométerre található Lhamoi-Laco (Látomások tava) tó partján alapította és építtette fel a Csökhorgyal kolostort. Tibet világi politikai életétől távol tartotta magát, de rendje – a gelugpa – védelmében többször foglalt állást. A karmapa rend előretörésekor, mikor a monlam ünnepet megpróbálták a gelugpa kitiltásával kisajátítani, a Gedün Gyacó által a Szera és Drepung kolostorokban összehívott szerzetesi bizottság tett lépéseket a gelugpák hátrányos megkülönböztetése ellen. A gelugpa által képviselt szútra hagyomány (Buddha szavainak gyűjteménye) és a szakjapák képviselte tantrikus hagyományok (a buddhizmus ezoterikus, rejtett értelmű változata) csatájában ezek ötvözése mellett foglalt állást, mellyel a tibeti művelődéstörténet jelentős hatású képviselőjévé vált.