Hakka

A ELTE Kínai Enciklopédia wikiből

A hakka (ke4jia1 客家) a nagy kínai nyelvjárások egyike, egyúttal az ezt beszélő népcsoport neve.


Tartalomjegyzék

A hakkák eredete és származása

A hakkák egyes feltételezések szerint a xiongnu népcsoport egyik ágának a leszármazottjai, de számos bizonyíték utal arra, hogy valójában a han kínaiak egyik ágához tartoznak. Bizonyos feltételezések szerint Észak-Kínából származnak, de sokkal valószínűbb, hogy Közép-Kínából, a Sárga-folyó térségéből. Világszerte 30-45 milliónyi főt számlál a népcsoport. Kínában Kanton, Jiangxi, Fujian, Taiwan, Hongkong területén élnek nagy számban. Kínán kívül pedig Szingapúrban, Indonéziában, Malajziában és Thaiföldön.


A hakkák elnevezése

A hakka elnevezés kialakulása a Qing-dinasztia uralkodása idejére tehető. A hakkák ősei számos alkalommal vándoroltak dél felé, támadások, zavargások és éhezések elől menekülve, s mivel a helyiek nem minden esetben tudták, honnan jöttek a bevándorlók, így „vendégeknek” vagy „vendég családoknak”, tehát kínaiul kejia-nak, hakkáknak nevezték el őket.


A hakkák vándorlásai

Lo Xiang Lin történész kutatásai szerint, a hakkák vándorlásait öt nagyobb hullámra oszthatjuk:

1. A Keleti Jin-dinasztia (Dong Jin 东晋, 317-420) és a Sui-dinasztia 随 (581-618) uralkodása idején indultak először dél felé a barbár törzsek betörései miatt, Shanxi tartományból Henanba vándoroltak, majd a Jangce felé vették az irányt, végül Hubei tartományban, Henan tartomány déli részén, illetve Anhui és Jiangxi tartományokban telepedtek le.

2. A Tang-dinasztia 唐 (618-907) uralkodásának végén és az Északi Song-dinasztia (Bei Song 北宋, 960-1127) uralkodása kezdetén egy újabb vándorlási hullám indult el, a hakkák a Huang Chao 黄巢 sókereskedő vezette parasztfelkelés elől menekültek Henan tartományból Anhui déli részébe, Jiangxi délkeleti, Fujian délnyugati, Guangdong északi területeire.

3. A Déli Song (Nan Song 南宋, 1127-1279), a Yuan-dinasztia 元 (1271-1368) uralkodása alatt, a Ming-dinasztia 明 (1368-1644) uralkodása kezdetéig a hakkák még délebbre vándoroltak a betörő dzsürcsik (Jin-dinasztia (2) 金 és a többi hódító elől menekülve.

4. A Qing-dinasztia 清 (1644-1911) uralkodásának első felében a hakkák a mandzsu seregek hadjáratai elől menekültek Sichuanba, Guangxiba, Hunanba, Guangdong középső és part menti területeire, valamint Taiwanra.

5., A Qing-dinasztia uralkodásának második szakaszában, különböző felkelések, illetve a Taiping 太平 mozgalom miatt nagy számban vándoroltak Hainan szigetére, Guangxiba és Taiwanra


A hakkák építészete

Fujianben, Kína délkeleti tartományában találhatók azok a nagyrészt kör, illetve szögletes alakú épületegyüttesek, amelyekben a hakka kisebbség él. A négyszintes építmények egyben a városfal védelmi szerepét is betöltik, a földszinti helyiségeket étkezésre használják, második szinten tárolják a javaikat, a harmadik és negyedik szinten alszanak.


A hakkák nyelve

A hakka nyelv valószínűleg a kínai egyik legrégibb nyelvjárása. A hakka nyelvnek is meglehetősen sok dialaktusa létezik, tájegységenjént más és más, a taiwani és a guangdongi hakka nyeljárás között számos kiejtésbeli különbség van. Guangdong északkeleti hakka dialektusát, a Moi-yen/Moi-yant (梅縣 Méi2xìan4) fogadták el standardként.


A hakkák étkezési szokásai

A hakkák étkezési szokásain nyomott hagyott a vándor életforma, sok tartósított élelmiszert fogyasztanak, így például szárított húsokat. A vándorlások során Kína számos tájegységén haladtak keresztül, és sok népcsoporttal találkoztak, így a helyiek ételei, étkezési szokásai is hatással voltak a hakka konyhaművészetre. Előszeretettel fogyasztanak disznóhúst és erjesztett tofut, ételeikben sok hagymát használnak fel.

Személyes eszközök