Li Shimin

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Li Shimin (élt 599649, ur. 626–649) Tang Taizong néven a Tang-dinasztia második császára, a kínai történelem egyik legjelentősebb uralkodója volt. A hagyomány szerint ő vette rá apját, Li Yuant, hogy indítson felkelést a Sui-dinasztia ellen, s alapítson saját dinasztiát. Li Shimin a felkelésben és a rivális lázadók legyőzésében is aktív szerepet játszott. Miután 626-ban a Xuanwu kapui incidensben fivérét, a trónörököst megölte, Li Yuan őt tette meg utódjává, s még ugyanebben az évben a trónról is lemondott a javára.

Li Shimin uralmát a külső terjeszkedés, illetve a belső béke és jólét jellemezte. 630-ban seregei megsemmisítették a Keleti Türk Birodalmat, így kínai befolyás alá került Közép-Ázsia jelentős része. 644-ben Korea egy részét is elfoglalta. Li Shimin támogatta a mezőgazdaságot és a kézműipart, uralma alatt felvirágzott a Selyemút kereskedelme, megélénkültek a nagyhatalommá vált Kína nemzetközi kapcsolatai. Híres volt arról, hogy hivatalnokaitól elvárta, tanácsaikkal és akár bírálataikkal is segítsék a kormányzásban.