Liu Shaoqi

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Liu Shaoqi (18981969) kommunista politikus, a hosszú menetelés veteránja volt. 1943-től a Kínai Kommunista Párt főtitkára (ez a második pozíciót jelentette a pártelnök, Mao Zedong alatt), a polgárháborútól 1966-ig a párt alelnöke, 19591968 között a Kínai Népköztársaság (KNK) elnöke. Részt vett a japánellenes harcokban, majd a KNK kikiáltása után elsősorban a gazdasági ügyeket irányította. A „nagy ugrás” idején szembekerült Maóval, s annak 1959-es lemondása után Liut választották meg államelnöknek. A „nagy ugrás” után Liunak – Deng Xiaopinggel együtt – nagy szerepe volt a „kiigazítás” politikájának megvalósításában, a gazdaság újjáépítésében. A kulturális forradalom idején a kommunizmus fő ellenségének nyilvánították, meghurcolták, házi őrizetbe vették. 1968 októberében minden tisztségétől megfosztották, és a pártból is kizárták. 1969-ben börtöncellájában orvosi kezelés hiányában meghalt; halálhírét csak hét év múlva hozták nyilvánosságra.