Mandzsúria

A ELTE Kínai Enciklopédia wikiből

Mandzsúria (Manzhou 滿洲/满洲) a mai Északkelet-Kína (Dongbei 東北) történeti neve (ugyanakkor bizonyos meghatározások szerint néhány ma Oroszországhoz tartozó terület is hozzá tartozik). A klasszikus források általában Guandongként 關東 hivatkoztak rá, aminek jelentése: "a (Shanhaiguan-) szorostól keletre (fekvő vidék)". A szűkebb értelemben vett Mandzsúria a mai Heilongjiang, Jilin és Liaoning tartományokból, valamint Belső-Mongólia keleti részéből áll.

Mandzsúria a történelem nagy részében nem tartozott Belső-Kínához, hanem különböző lovas nomád törzsek (xianbei, kitaj, dzsürcsi, mandzsu) szállásterületéül szolgált. Ezek a törzsek támadásaikkal gyakran veszélyeztették Kínát, s a mandzsuknak Mandzsúriából kiindulva egész Kínát sikerült meghódítaniuk, megalapítva a Qing-dinasztiát. A nagyarányú han betelepülés csak a 19. században indult meg. A 19. század második felétől a terület orosz, majd a századfordulótól japán befolyás alatt állt. 1932-1945 között a területen Mandzsukuo néven japán bábállam működött.

Mandzsúria időjárása a legszélsőségesebbek közé tartozik Kínában: a tél rendkívül hideg és száraz, míg a nyár forró és csapadékos. A terület nagy részének talaja igen termékeny, déli része fontos búza- árpa, szójababtermőhely. A terület rendkívül gazdag ásványkincsekben, a szén- és vasérclelőhelyeknek köszönhetően hagyományosan ez Kína legfontosabb nehézipari bázisa.

Mandzsúria lakosságának túlnyomó többsége ma han kínai, az itt élő mandzsu nemzetiség csaknem teljesen asszimilálódott.

Személyes eszközök