Peking

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az Ég Temploma Pekingben

Peking (Beijing) a Kínai Népköztársaság fővárosa. A történelem során különböző neveken több dinasztia és állam székhelye volt. Itt állt az ókori Yan állam fővárosa (Ji). 938-tól a Liao-dinasztia másodlagos fővárosa volt Nanjing néven, majd amikor 1125-ben a dzsürcsik megdöntötték Liaót, Zhongdu néven itt rendezték be fővárosukat. 1215-ben Zhongdut a mongolok földig rombolták, de 1267-ben Dadu néven újraépítették, s ez lett birodalmuk fővárosa (ekkor lett Peking egész Kína fővárosa) 1368-ig. A korai Ming-korban a főváros Nanjing volt, de 1421-ben Yongle császár újra Pekinget tette meg a birodalom székhelyének, s ettől fogva a császárkor végéig innen irányították az országot. 1928-ban a várost átnevezték Beipinggé, s a Guomindang-kormány székhelye Nanjing lett. 1949-től Peking újra Kína fővárosa.

Ma Peking az ország politikai központja, itt állnak a központi szervek (Államtanács, Központi Bizottság, Országos Népi Gyűlés stb.) hivatalai, de emellett a város fontos ipari, kereskedelmi, turisztikai és kulturális központ is. Kína világhírű műemlékei közül sok Pekingben, illetve a környékén található, például a Tiltott Város (Gugong 故宫), az Ég Temploma (Tiantan 天坛), a Nyári Palota (Yiheyuan 颐和艕), a Nagy Fal (Changcheng 长城) legjobban kiépített szakaszai stb. Annak ellenére, hogy nem az ország középpontjában, hanem majdhogynem az északi peremén található, már több mint hétszáz éve az ország fővárosa.