Qin-dinasztia

A ELTE Kínai Enciklopédia wikiből
A Qin Birodalom Kr. e. 210 körül

A Qin-dinasztia (Kr. e. 221-Kr. e. 206|206) Kína első császári dinasztiája volt.

A Hadakozó fejedelemségek korában (Kr. e. 5–3. sz.) Kína területén több, egymással folyamatosan harcban álló állam osztozott. A Shang Yang által kezdeményezett legista szellemű reformoknak köszönhetően a fejedelemségek közül fokozatosan Qin emelkedett ki, amelynek erőskezű uralkodója, Ying Zheng (ur. Kr. e. 247221210) Kr. e. 221-re legyőzte a rivális államokat, és egyesítette a kínai területeket.

Ying Zheng felvette a Qin Shi Huangdi (Qin Első Császára) címet, s igyekezett erős, központosított birodalmat teremteni. A volt fejedelemségek fegyvereit beolvasztatta, előkelőségeit fővárosába, Xianyangba költöztette, a fejedelemségek közötti falakat leromboltatta. Az országot 36, majd 48 tartományra osztotta fel. Egységesítette a hivatalnokszervezetet, az írásjegyeket, a pénzt és a mértékegységeket. Hogy letörje a konfuciánusok ellenállását, Kr. e. 213-ban elrendelte a nagy könyvégetést, majd több száz tudóst megöletett. Nagyszabású építkezésekbe fogott, ő emeltette a mai Nagy Fal elődjét, hatalmas palotákat és síremléket építtetett magának.

Qin Shi Huangdi Kr. e. 210-ben váratlanul meghalt, s trónja még zsarnokibb természetű, ám tehetségtelen fiára szállt. A birodalomban hamarosan elsöprő erejű felkeléssorozat tört ki, s a dinasztia Kr. e. 206-ban megbukott. A hatalmat Liu Bang és Xiang Yu véres háborúja után a Liu alapította Han-dinasztia szerezte meg (Kr. e. 206/202–Kr. u. 220).

Bár a Qin-dinasztia uralma másfél évtizedes uralkodás után összeomlott, az Első Császár intézkedései óriási hatással voltak a későbbi kínai történelemre: az ő uralma alatt alakult ki a központosított császári birodalom, a tartományi rendszer, az egységes hivatalnokapparátus stb.

Személyes eszközök