Shuowen jiezi

A ELTE Kínai Enciklopédia wikiből
A Shuowen egyik Song-kori kiadása

A Shuowen jiezi 說文解字/说文解字 (Egyszerű és összetett írásjegyek magyarázata) az első kínai írásjegyszótár, a Keleti Han-korban, 100-ban állította össze Xu Shen 許慎/许慎. A mű 540 fogalomkulcs (bushou 部首) alá rendezve tárgyalja az írásjegyek etimológiáját, összetevőit és jelentését.

Bár munka már 100-ra elkészült, a kedvezőtlen politikai helyzet miatt Xu Shen fia, Xu Chong 許沖/许冲 csak 121-ben nyújtotta át az uralkodónak. A szótár jelentősége, hogy az írásjegyeket elemeikre bontja, sok esetben pedig a szavak etimológiáját is megadja. A szótár 9353 írásjegyet tartalmaz. A Shouwen Jiezit megelőző szótárakban, mint az Eryában 爾雅/尔雅 és a Fangyanben 方言 a keresés igen nehézkes volt, így az osztályozóelemek használata nagy előrelépést jelentett, az új módszer a keresést gyorssá és hatékonnyá tette.

A Shuowen jieziben a meghatározandó írásjegyek kispecsét írással íródtak, mely Qin állam, majd a Qin-dinasztia hivatalos írása volt. Ezt az archaizáló írásfajtát a legenda szerint Cang Jie 倉頡/仓颉, a Sárga Császár hivatalnoka madárlábnyomok tanulmányozása alapján alkotta meg. Ebben az elemek már jól elkülöníthetők, a vonások szabályosak, de az íráskép még viszonylag bonyolult – formáját tekintve a Qin-beli kispecsét írás nem annyira a nagypecsét írás, mint inkább a bronzfeliratok, sőt talán a kései jóslócsont-írás "leszármazottja", s a Shuowen jieziben használt kispecsét írás ennek egy újabb változata. (A kispecsét írással egy időben alakult ki a „kancellár írás”, amely a kispecsét írásjegyek rajzának leegyszerűsítésével, vonásainak kiegyenesítésével jött létre.)

Xu Shen művében értekezik az írásjegyek hatféle szerkezeti típusáról (六書/六书 liùshū), illetve kategorizálja azokat:

1. Piktogram (xiangxing 象形), konkrét dolgok képi megjelenítéséből ered, például: 木、人、马、火, cselekvésre is pl.: 溺(niao)

2. Fogalmi ábra (zhishi 指事), jelöléssel utalnak absztrakt fogalmakra, például: 下, 上

3. Logikai összetétel (huiyi 會意/会意), két grafikai elem jelentéskombinációja, például: 从、林、见(=目+人), 步 (eredetileg két egymás feletti láb rajza)

4. Kulcs + fonetikai elem (xingsheng 形聲/形声), a legtöbb írásjegy típusa, a hangalaki utalások már a keletkezéskor sem voltak pontosak, mára pedig sok esetben teljesen eltorzultak, például: 情、请、清

5. Átvitt jelentésben használt írásjegy (zhuanzhu 轉注/转注), a Shuowen jiezi mint önálló kategóriát említi, de máig tisztázatlan, hogy nem tévesen-e, például: 老~ 考(?)

6. Jelentéskölcsönzés (jiajie 假借); ha valamire nem volt írásjegy, átvették rá egy homofón szó írásjegyét, majd sokszor az eredeti jelentés el is halványult, például: 后 eredetileg csak uralkodónőt jelentett, később homofóniából eredően az 'után' jelentés is hozzátapadt.

Személyes eszközök