Sima Yan

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sima Yan (Jin Wudi császár, élt 237290, ur. 265–290) a Három királyság korabeli Wei-dinasztiát követő Jin-dinasztia megalapítója volt.

Sima Yan a híres Sima nemzetségből származott, amelyhez a nagy Korai Han-kori történetíró, Sima Qian is tartozott. Sima Yan a Han-dinasztia bukása után Kína területén létrejött Három királyság közül a legészakibban, a Wei-dinasztia (220-265) államában a legnagyobb hatalmú tábornokká vált. 263-ban Wei királyság elfoglalta Shu-Hant, a Három királyság korának másik államát. 265-ben Sima Yan megdöntötte a Wei uralkodóházat, elfoglalta a trónt, és kikiáltotta a Jin-dinasztiát. 280-ban megsemmisítette Wut, a Három királyság korának harmadik államát, s ezzel rövid időre újra egyesítette Kínát.

Sima megpróbálta megreformálni a kormányzatot, és szélnek eresztette hadseregét, hogy csökkentse költségeit. Igyekezett visszaszerezni az adóztatás feletti ellenőrzést, valamint leszállítani a súlyos bérleti díjakat, amelyeket a nagyhatalmú földbirtokosok csikartak ki a parasztoktól. Soha nem sikerült azonban megtörnie a helyi "erős házak" uralmát, s hadserege leépítésével Kínát védtelenné tette a beözönlő nomád törzsekkel szemben. Ráadásul birtokait 25 hercegségre osztotta, 25 fia számára. Az a fia, aki az utóda lett, képtelen volt testvéreit uralma alá vetni, így Sima Yan dinasztiája felbomlott a belháborúban, amely a "Nyolc herceg felkelése" néven vált ismertté. Sima Yan a Wudi (Harci erényekkel ékes császár) halotti nevet kapta.