Taiwan földrajza

A ELTE Kínai Enciklopédia wikiből

Taiwan Ázsia keleti partvidékén, a Csendes-óceán nyugati területén található. Jelenleg mintegy 70 kisebb-nagyobb sziget tartozik politikailag a fennhatósága alá, ezek közül is a legjelentősebbek: Jinmen (Quemoy), Mazu (Matsu), továbbá a Taiwani–szorosból kiemelkedő Penghu- (Pescadores-) szigetcsoport. Taiwan a földtörténet korai szakaszában a kontinens része volt, de nem leszakadt tőle, hanem a pleisztocén időszakban a szoros lesüllyedt.

A sziget 394 kilométer hosszú, s legszélesebb pontján 144 kilométer széles, áthalad rajta a Ráktérítő. Területe 35961 négyzetkilométer, amihez egy 15663 kilométer hosszú partvonal tartozik. Alakját gyakran édesburgonyához vagy bálnához hasonlítják. Másik neve Formosa (portugál: "gyönyörű"), melyet egy 1517-ben a sziget nyugati partjai mentén elhajózó portugál hajós adományozott neki.

Tajvan területének legnagyobb részét (kétharmadát ) az északkeleti sarkától a délkeleti sarkáig húzódó hegyvonulat foglalja el, amely négy párhuzamos hegyláncból áll. Legmagasabb csúcsa a Yushan (3952 méter), ez teszi Taiwant a világ negyedik legmagasabb szigetévé. A csúcs neve először Mount Morrison volt, mert elsőként W. Morrison amerikai hajós említette meg naplójában, 1857-ben. Ezen kívül öt másik hegycsúcs szintén 3500 méter feletti.

A sziget nyugati részén síkság terül el, a taiwani lakosság 90%-a itt koncentrálódik. Emellett ez a terület a mezőgazdaság és az ipari tevékenység központja is. A sziget területének mindössze harmada művelhető.

Taiwan éghajlata óceáni és szubtrópusi monszun jellegű, melyet jelentős mértékben befolyásol a kontinens közelsége és a szigetet érintő meleg Kurosio-áramlat. A nyár hosszú, nedves (a júliusi középhőmérséklet 25-28 ˚C), míg a tél rövid és enyhe (a januári középhőmérséklet 10-15 ˚C). Rendkívül nagy hatással vannak az időjárásra a téli és nyári monszunok. A relatív páratartalom 75-80% közötti az egész év során. Évi átlagos csapadékmennyisége meghaladja a 2500 millimétert.

A tájfunok által okozott esőzések miatt - a földrengések mellett - nagy károkat okoznak a földcsuszamlások, és a hatalmas áradások, melyek elpusztítják a rizsföldek nagy részét.

A hegyeken fekvő erdők élővilágukat tekintve igen változatosak, ahol fellelhető néhány kizárólag a szigeten előforduló faj is. Közülük is kiemelkedő a formosai ciprus, a taiwani erdei fenyő és a kámforfa. Mindez hasonlóan gazdag, egyedi állatvilággal párosul, melynek tagjai pl. a swinhoe fácán, a tajvani kék szarka, a formosai fekete medve. A rendkívül gyors ütemben terjeszkedő emberi populáció miatt mára már nagy részük a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Ebben a változatos állatvilágban mégis a szarvasok és a hegyi kecskék bizonyultak a legfontosabbnak, amelyek bőre a legfőbb kereskedelmi cikk volt a XVII. században.

Taiwan ásványkincsekben szegény, kis mennyiségben azonban fellelhető a szigeten kőszén, kén, földgáz, mészkő, márvány, azbeszt, arany és réz is. A sziget gazdasági sikereinek titka elsősorban a helyi munkaerő igénytelenségében, szorgalmában, és egyre magasabb fokú képzettségében rejlik.

A főváros, Taibei, mindmáig a textil- és ruházati ipar kimagasló központja, de itt összpontosul a mikroelektronika, a híradástechnika és az elektromos gépgyártás is.

A külkereskedelem a taiwani gazdasági fejlődés kulcstényezője, a kivitel értékének közel felét a műszaki termékek adják, jelentős ezen kívül a különböző fogyasztási javak, köztük a szövetek és konfekcióáruk exportja is.

A levegő és a víz szennyezettsége (a tisztítatlan szennyvíz folyókba történő visszavezetése), és a savas esők által okozott problémák még Taiwanon is megoldásra várnak.

Személyes eszközök