Xiongnu

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pinyin átírással xiōngnú
Magyar népszerű átírással hsziungnu
Hagyományos írásjegyekkel 匈奴
Egyszerűsített írásjegyekkel 匈奴


A xiongnu közép-ázsiai nép volt, eredeti szállásterületük az Ordosz vidékén feküdt. „Ázsiai hunoknak” is szokták őket nevezni, bár rokonságuk Attila hunjaival nem bizonyított. Betöréseikkel már a Hadakozó fejedelemségek korában sok gondot okoztak az észak-kínai államoknak, Qin Shi Huangdi ellenük építtette a Nagy Falat. Kr. e. 209-ben vezérük, Maodun (Kr. e. 209–174) egy szövetségbe egyesítette törzseiket, s hatalmas sztyeppei birodalmat hozott létre, amely Mandzsúriától Xinjiangig terjedt. Liu Bang Kr. e. 200-ban sikertelen hadjáratot vezetett ellenük. 198-ban a Han-dinasztia és a xiongnuk békét kötöttek, amely rögzítette a határvonalat, illetve biztosította, hogy a xiongnu vezérek kínai császári hercegnőt kapjanak feleségül.

A Xiongnu Birodalom a Kr. e. 1. században

Bár a békét többször meghosszabbították, a xiongnuk számos alkalommal betörtek Kínába. Kr. e. 129-től Han Wudi császár több hadjáratot indított ellenük, amivel sikerült visszaszorítani és meggyengíteni őket. A következő évtizedekben a xiongnuk között belharcok dúltak, míg a kínaiak további sikeres támadásokat vezettek ellenük. Kr. e. 55-ben a xiongnu birodalom kettévált egy keleti és egy nyugati részre. Kr. e. 36-ban a kínaiak megsemmisítették a nyugati birodalmat. Kr. u. 48-ban a keleti xiongnuk is kettészakadtak, így jött létre az Északi Xiongnu és a Déli Xiongnu birodalom. 156-ban a xianbei törzs megsemmisítette az Északi Xiongnu Birodalmat. A Kínával határos déli xiongnuk Kr. u. 50-től a Keleti Han-dinasztia adófizetői lettek, és beköltöztek a birodalom területére, ahol később nagy szerepet játszottak a belharcokban. 316-ban a korábban betelepült xiongnuk lázadása döntötte meg a Nyugati Jin-dinasztiát. A következő évszázadban a xiongnuk eltűntek a kínai történelem lapjairól.