Zhu Yuanzhang

A ELTE Kínai Enciklopédia wikiből

Zhu Yuanzhang (Hongwu, élt 13281398, ur. 1368–1398) késő Yuan-kori parasztfelkelő, a Ming-dinasztia megalapítója és Hongwu néven első császára.

Szegényparaszti családból származott, fiatal korában kolostorba vonult, hogy elkerülje az éhezést. 25 évesen belépett egy mongolellenes felkelő csoportba, majd annak vezetője lett. Egy ideig a vörösturbánosokhoz is csatlakozott. Egyre növekvő seregével 1356-ban elfoglalta Nanjingot, s hamarosan az egész Jangce-vidék az ő uralma alá került. 1364-ben felvette a Wu királya címet.

1368-ban kiverte a mongolok maradékait Kínából, kikiáltotta magát császárnak, megalapítva a Ming-dinasztiát (1368–1644). Helyreállította a vizsgarendszert és a konfuciánus hivatalnokok dominanciáját a közigazgatásban. Földosztást hajtott végre, s adómentesség ígéretével ösztönözte a megműveletlen földek feltörését. Uralma alatt jelentősen növekedett a mezőgazdasági termelés és a népesség, ugyanakkor – a Song-korral ellentétben – a kínai gazdaság alapja ismét a földművelés lett.

Az ország irányításában Zhu Yuanzhang diktatórikus módszereket alkalmazott, megszüntette a főminiszteri tisztséget, s minden hatalmat a saját kezébe vett. 1380-ban nagyszabású pert rendezett a hűtlenséggel vádolt Hu Weiyong és társai ellen, amely végül 15 ezer hivatalnok kivégzéséhez vezetett. 1398-ban halt meg, trónörökösévé egyik unokáját nevezte ki, de véres belháború után 1402-ben fia, Yongle került a trónra.

Személyes eszközök