Öndör Gegen

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Admin (vitalap | szerkesztései) 2009. október 4., 20:52-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „Öndör Gegen (1635-1723) A halha mongol Tüsijetü kán Gombodordzsi fiaként született 1635-ben. A hagyomány szerint születését csodálatos események kisérték é…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Öndör Gegen (1635-1723) A halha mongol Tüsijetü kán Gombodordzsi fiaként született 1635-ben. A hagyomány szerint születését csodálatos események kisérték és hamar felfigyeltek a gyermek különleges tehetségére is. Már négy éves korában 1639-ben beavatták a Sirét cagan núr melletti kolostor apáti székébe, és a mongol előkelők, mint a mongol buddhista egyház vezetőjét kezdték tisztelni. 1649-ben tanulni indult Tibetbe. Itt találkozott a Pancsen lámával is, majd Lhászába utazott az V. Dalai láma udvarába, itt kapta meg a gecul szerzetesi fokozatot. A szaszkja rend épp ekkor kereste nagy történetírójának Tāranātha-nak reinkarnációját. A Öndür Gegen születésének csodálatos körülményeit is szem előtt tartva a Dalai láma őt jelölte ki az új reinkarnációként és neki adományozta a Dzsebcundampa címet (jelentése kiváló, szent vezető) - mely a mongol egyházfők hagyományos címe lett – és 600 gelukpa szerzetes kíséretében visszaküldte szülőföldjére, hogy ott folytassa tovább vallási tevékenységét. Az 1686-ban kirobbanó ojrát-halha háborút megelőzően ő is, csakúgy mint az V. Dalai láma, megpróbált közvetíteni a szembenálló felek között, de nem járt sikerrel. Az ojrát támadások elől kénytelen volt a mandzsu császári udvar nyújtotta menedékbe vonulni, de történelmi szerepe nem tekinthető egyértelműen mandzsu pártinak. Célja az önálló halha-mongol állam létrehozása volt. Tevékenysége nem merült ki csupán a buddhizmus tanításainak terjesztésében, a vallási szövegekhez kapcsolódó kommentárok írásában, tanítványai személyes oktatásában. 1686-ban az indo-tibeti írások alapján, a szanszkrit, tibeti és mongol nyelv leírására önálló írást alkotott (szojombó írás). Buddhista munkákat fordított mongolra és maga is több buddhista szövegekhez főzött kommentárt, szertartásszöveget vetett papírra. Képzőművészeti alkotásai, szobrai, buddhista tekercsképei a mongol képzőművészet legmaradandóbb alkotásai közé tartoznak.