Lao She

A ELTE Kínai Enciklopédia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Admin (vitalap | szerkesztései) 2009. október 4., 20:29-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Lao She 老舍 (18991966) az egyik leghíresebb 20. századi kínai író. Eredeti neve: Shu Qinchun 舒慶春/舒庆春. Mandzsu nemzetiségű családban született Pekingben. Apját megölték a bokszerfelkelés idején, amikor ő még kicsi gyermek volt. Tanítóként kezdi pályáját, és angolul tanul. Londonba utazik, a London School of Oriental Studies-ban kínai nyelvet tanít. Angliában kezd írni, több regényt is publikál, a modern irodalmi stílus úttörője, hat rá az angol regény szatirikus hangja. 1930-ban visszatér Kínába, ekkor jelennek meg később híressé vált regényei: a Maochengji 貓城記/猫城记, 1933 (magyarul: Macskaváros krónikája, Galla Endre fordítása, 1981); a Luotou Xiangzi 駱駝祥子/骆驼祥子, 1939 (magyarul: A Tigriskisasszony meg a férje, Miklós Pál fordítása, 1957.) A 40-es évek közepén, a japánellenes háború hatására trilógiába fog egy család életéről a zivataros évtizedekben: Si shi tong tang 四世同堂 (Négy nemzedék egy fedél alatt, 1951). A háború után hosszabb időt tölt az USA-ban, 1949-ben hazatér és közéleti szerepet vállal. Ezután főként színműveket ír, melyek hazai színpadokon nagy sikereket aratnak. A legnevezetesebb a Chaguan 茶館/茶馆, melyet magyarul is olvashatunk Miklós Pál fordításában (Teaház, 1960). Az író a pekingi élet és a pekingi tájnyelv nagy ismerője, kitűnő stiliszta, a nyelvi ábrázolás nagymestere. Híres regényeit sok nyelvre lefordították. Az író a „kulturális forradalom” első évében az őt ért bántalmazások miatt öngyilkos lett.

Forrás:

Kalmár Éva (szerk.): Huszadik századi kínai novellák. (Modern Dekameron sorozat) Budapest, Noran Kiadó, 2008.

Személyes eszközök