Laozi forrásának megtekintése

{| align="right" border=2 cellpadding="4" style="background:SeaShell;text-align:center;"
|-
|[[Pinyin|Pinyin átírással]]||Lǎozǐ
|-
|[[Magyar népszerű átírás]]sal||Lao-ce
|-
|[[Hagyományos írásjegyek]]kel||老子
|-
|[[Egyszerűsített írásjegyek]]kel||老子
|}

[[Kép:Laozi.jpg|thumb|left|Laozi vízibivaly hátán elhagyja Kínát]]
'''Laozi''' (Kr. e. 6. sz.?) legendás ókori bölcs, a [[taoizmus]] megalapítója. Nevéhez kötik ''[[Az Út és Erény könyve]] (Daodejing, Tao Te King)'' című könyvet. Személyének történeti léte kérdéses. A későbbi taoista vallási hagyományban Laozi egyfajta istenséggé vált.

Laozi először a ''Zhuangzi''ben tűnik fel, gyakran Lao Dan néven. Az olvasható itt, hogy Laozi a [[Zhou-dinasztia]] udvarában levéltárosként dolgozott, és [[Konfuciusz]]t tanította.  Életéről nagyon keveset tudunk, első életrajzát [[Sima Qian]] írta meg [[A történetíró feljegyzései]]ben (Kr. e. 104 k.). Ebben az áll, hogy Laozit Li Ernek hívták. Ez különösen nagy jelentőségre tett szert a [[Tang-dinasztia|Tang-korban]], mikor a császárok tőle származtatták magukat, mivel az ő családnevük is Li volt.

Laozi látván a Zhou-dinasztia hanyatlását, otthagyta az udvart, és nyugatra készült utazni. A határt őrző [[Yin Xi]] azonban azt mondta neki, hogy csak akkor engedi át, ha előbb leírja a tanítását. Így született meg az ötezer írásjegyből álló [[Út és Erény könyve]] (Daode jing). Ezután Laozi folytatta útját nyugatra, és senki nem tudja, hogy mi történt vele. A [[Nyugati Han-dinasztia|Korai Han-dinasztia]] (Kr. e. 206-Kr. u. 9) alatt Laozi személye nem igazán foglalkoztatta az embereket, hanem sokkal inkább a nevével fémjelzett mű. Az első és második században azonban a filozófusok közül fokozatosan a halhatatlanok rangjára emelkedett. A [[''dao'']] megtestesülésének tekintették, és a császári udvarban Laozi, a [[Sárga Császár]] és [[Buddha]] szobra előtt egyszerre mutattak be áldozatot.

A taoista vallás megjelenésével párhuzamosan a 2. században megmentőként és a Nagy Béke hírnökeként dicsőítették. A ''Laozi átváltozásának könyve'' ''(Laozi bianhua jing)'' az első szöveg, amely beszámol az isteni eredetű Laozi életútjáról. A mű szerint Laozi visszatért az Égbe, miután átadta Yin Xinek az ''Út és Erény Könyvé''t. Ezt követően többször leszállt a földre, hogy az embereket tanítsa és megszabadítsa. A barbárok előtt Buddhaként jelent meg, a taoistáknak pedig átadta a Daót [[Sichuan]]ban. Igen nagy viharokat kavart a kínai vallásosságban a ''Laozi megtéríti a barbárokat (Laozi huahu jing)'' című munka. Ez azt állítja, hogy miután Laozi elhagyta Kínát, Indiába ment, s ott Buddha néven tanított. A buddhizmus tehát végső soron éppúgy Laozi tanítása, mint a taoizmus. A taoista hagyomány szerint a történelem során Laozi számos alkalommal megjelent a világban, és kinyilatkoztatásokat tett.


=== Irodalom ===

H. Maspero, Az ókori Kína. Gondolat, 1978.

Sz. Vasziljev, Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Gondolat, 1977.


[[Kategória:Kínai filozófusok]]
[[Kategória:Klasszikus kínai költők, írók]]
[[Kategória:Taoizmus]]