Shen Congwen

Innen: ELTE Kínai Enciklopédia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Admin (vitalap | szerkesztései) 2009. október 4., 20:32-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „'''Shen Congwen''' 沈從文/沈从文 (19021988) 20. századi kínai író. Eredeti neve: Shen Yuehuan 沈岳煥. Hunan tartományból származik, ősei k…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Shen Congwen 沈從文/沈从文 (19021988) 20. századi kínai író. Eredeti neve: Shen Yuehuan 沈岳煥. Hunan tartományból származik, ősei között han, miao és tujia nemzetiségű felmenők egyaránt akadnak. E kisebbségi tudat meghatározza egész világlátását. Tizennégy éves korában besorozzák katonának, egy életre megundorodik az öldökléstől, a világ gonoszságától. 1923-ban Pekingbe megy, egyetemre jelentkezik, de nem veszik fel. Írásaiból tengődik. 1928 és 1930 között már vezető shanghai-i lapok munkatársa, egy irodalmi melléklet főszerkesztője. Az 1930-as évektől kezdve megjelentetett műveiben szülőföldje, Hunan világát ábrázolja, stílusművészként, a kínai impresszionista írásmód képviselőjeként tartják számon. Ekkor írja Biancheng 邊城/边城 (Határváros) című jeles regényét. Ellenszenvvel ábrázolja a modern világ behatolását, romboló hatását az idilli mód érintetlen hunani vidékre. Időközben több egyetemen is oktat, főszerkesztője az általános és középiskolás anyanyelvi tananyagnak; 1947-ben kinevezik a Peking Egyetem professzorává. Feleségül veszi Ding Linget, a neves írónőt, aki előbb Sztálin-díjat kap, majd jobboldalivá nyilvánítják, és húsz évre betiltják műveit. Shen osztozik hitvese sorsában. 1950 és 1978 között a Történeti Múzeum régészeti kurátora, de közben a „kulturális forradalom” idején sok bántalmazásban van része. Roppant életművet alkot. 30 kötetnyi elbeszélés, 6 regény és számtalan esszé, önéletrajzi írás, irodalmi karcolat kötődik nevéhez. Irodalmi művein kívül több pótolhatatlan könyvet írt a hagyományos kínai művészetről, művészettörténeti munkásságát nemzetközileg számon tartják. Irodalmi művei több mint negyven nyelven jelentek meg, kétszer jelölték Nobel-díjra. Magyarul egyetlen elbeszélése jelent meg, a Csend (Jing), a Modern kínai elbeszélők című kötetben, Major Kornélia fordításában (Balassi Kiadó, 2007).


Forrás:

Kalmár Éva (szerk.): Huszadik századi kínai novellák. (Modern Dekameron sorozat) Budapest, Noran Kiadó, 2008.