A Yuan-kor négy mestere

A Yuan-kor négy mestere a Yuan-dinasztia idején (1271─1368) élt kínai festők csoportja. A négy mestert a Ming-korban és később az "irodalmár festészet" (wenren hua) jelentős képviselőinek tartották. A wenrenhuára az jellemző, hogy fontosabbnak tartja a személyes kifejezésmódot és a műveltséget, mint a külső megjelenítését és a látványos ábrázolást.

A négy mester közül kettő, Huang Gongwang és Wu Zhen a Yuan-kori művészek korai nemzedékéhez tartozott, akik tudatosabban követték a korábbi mestereket, különösen az Öt dinasztia korszakának olyan úttörő festőit, mint Dong Yuan és Juran. Ezek a tájat szabadon, szinte impresszionista módon, széles ecsetvonásokkal, elmosódó tusfoltokkal ábrázolták. A későbbi Yuan-kori mesterek szintén tisztelték e régi festőket, de Ni Zan visszafogott, finom vonalaival, illetve Wang Meng hímzés-szerű gazdagságával nem is különbözhetett volna jobban a korábbi Yuan-kori mesterektől.

A magasztos személyes és esztétikai eszményeket követő négy mester új korszakot nyitott a kínai tájképfestészetben. Míg előttük a természet pontos ábrázolása volt a cél, az ő hatásukra a hangsúly a természet jellemzőinek személyes kifejezésére helyeződött, s fontosabbá váltak a különböző ecsetkezelési technikák.